4.fejezet

Sziasztok! Szeretném megköszönni a sok komit! Örülök hogy olvassátok! Nem tudom korai e még ilyet kérdeznem de a jövőben szeretnétek +18 as részt? Persze nem egyből összefeküdnének mert úgy nem lenne semmi izgalom a történetben! 😁  Ja, meg majd el felejtettem! Szeretnék ide kiirni  rövid one shootokat is. Mit szóltok?De tovább nem is húzom az időt, jó olvasást!

Reggel az ébresztő órám csirimpolására keltem. Mivel reggelente nyűgős vagyok ezért csak simán fogtam és a falhoz vágtam izomból. Ennek az lett az eredménye hogy lekéstem az első órát. Mivel már úgy sincs mit tenni ezért gondoltam, értelmesebb dolgokkal is el lehetne ütni az időt.....mint például az Ofő szivatása. Gyorsan fel is öltöztem, kisminkeltem és ráérősen elmentem az iskola parkolójába. Ott megkerestem drága ofő kocsiját és, mivel elég poros volt a motorháztetője, belerajzoltam egy férfi nemi szervet. Hmmmm kezdetnek nem ia rossz. Később elő vettem az otthonról hozott táskámból a festékszórókat és elkezdtem kipingálni. Már éppen az utolsó simitásoknál tartottam amikor meghallotam az iskolából kihallatazó csengőt. Nem értem miért kell ilyen hangosnak lennie. Ha nem a hangos zenétől, akkor ettől biztosan mindenki meg fog süketülni egyszer. Gyorsan eltettem a festékszórót és ráérősen bebattyogtam a suliba. Az egyik vállamon az iskolatáskám, a másikon pedig egy sporttáska tele festékszórókkal. Az utóbbit betettem a szekrényembe. Mármint tettem volna, ha nem felejtettem volna el a számzárkódot. Ígyhát felfeszítettem.  Találtam ott egy 6. os tankönyvet. Huh, hát ez elég régi. Végül belöktem a táskát és visszazártam. De ekkor egy feldúlt diri jött velem szemben.
-Mr. Tomlinson! Még alig pár napja kezdődött az iskola de maga máris rengengeteg óráról hiányzik! Mégis mikor akarja ezt a viselkedést befejezni? Ezért a magatartásért igazgatói róvóban részesítem. És most menjen órára, negogy azt is lekésse!-hát....oké. Úgy látszok a diri bának nem indult valmi jól a reggele. Lassan besétáltam a terembe és levágtam magamat az utolsó padhoz.
- Lou! Hol a hátamban voltál?- esett nekem Harry.
- Kidekoráltam az ofő kocsiját. Hát te?- kérdeztem szórakozottan.
- Jaj ne szórakozzál velem! Tudod mennyire aggódtam éred?
- Jaj, de hát csak egy óráról hiányoztam! -legyintettem.
- Jó de ilyet akkor se csinálj!- erre én csak bólogattam. Ekkor egy sorozatgyilkost megszégyenítő nézéssel berobogott az ofő.
- Mégis megyik faragatlan pingálta ki olyan otrombán a kocsimat? Bár nekem van egy sejtésem...É s magának Mr. Tomlinson?- nézett rám fujtatva a tanár. Én felvettem a fullkomoly fejemet és ránéztem.
- Nem uram! Nincs sejtésem. Megosztaná velünk az ön sejtését?
- Igen Tomlinson, megosztanám! Szerintem maga volt az!
- Tényleg? És miért ilyen biztos ebben?- kérdeztem szemöldök huzogatva.
-Onnan drága fiam, hogy legalább két méteres betűkkel rá volt írva a neve!
- Nohát! A tanár úr tud olvasni?! ezért jár magának egy keksz! De sajnos nincs nálam egy se, de ha gondolja megvárhatja míg megcsinálom!- piszkálgattam. Erre ő csak egy idegaset fújtatott és dobbantott a lábával. - Jaj, a tanár bácsinak ma reggel a müzlijébe szartak hogy ijen ideges?- és itt kész. Az egész oaztály röhögni kezdett.
- MINDENE SZAROS GYEREK BEFOGJA A POFÁJÁT! CSAK ÉN MEG TOMLINSON BESZÉLGETÜNK, ADDIG TI KUSSOLTOK!- üvöltött torka szakattából a tanár.- Tomlinson! Maga velem jön az igazgatói irodába! Most! Addig a többiek csönben várnak! - sziszegte a fogai között. Lassan felálltam és kisétáltam a teremből a tanár után. láttam ahogy Sammy a könnyeivel küzdködve röhög hangtalanul. Elég furcsa látványt nyújtott. Szinte futva mentünk az igazgatói elé. A tanár mindenfél kopogás nélkül nyitott be. Kár volt! Az igazgató egy székben ült, előtte meg a magyartanárnő térdelt. Rálátás nyertünk az ofővel a magyartanár pucér seggére, és az igazgató büszkeségére.Na most azért le lehet vágni ebből hogy mik történtek itt. Ezentúl nem fogok tudni a magyartanár szemébe nézni anélkül hogy a képébe ne röhögnék. Azt hittem kiég a retinám! Egy akkorát üvöltöttem fel, hogy több teremből is kinyitottak. Köztük a miénkből is. Sokan kiálltak a terem elé hogy láthassák mi történt. Mikor megláttam Harryt odadudottam hozzá, és a mellkasába fúrtam a fejemet, mintha ott minden bajomra gyógyít kapnék. De sajnos az a kép tényleg a retinámba égett.
- Jézusom, Harry! Úristen!- üvöltöztem.
- Szentséges! Mi történt?- aggodalmaskodott.
- Jaj, Harry! Olyan borzalmas volt!- már a hányinger kerülgetett. Azt hizzem menten kidobom a taccsot, de Harry finom illata megnyugtatta a hasamat.
- Mi volt borzalmas? Bántottak?- egykicsit eltávolodtam tőle. Az illata megszűnt az orromba és a helyét hányinger vette át a hasamban.
- Dehogy bántottak! Az igazgató meg a magyartanár....ők ketten.... - egyszerűen nem bírtam kimondani így kézzel mutogattam, de még az is elég volt hogy megadja a végső lökést a gyomromnak. Berohantam a legközelebbi mosdóba és kiadtam a reggelimet. Harry utánam futott. Mikor megállt kitört belőle a röhögés. Gondolom megértette a kézjeleimet. De nem értem miért nevet! Az igazgató legalább 50 éves, és a magyartanár se sokkal fiatalabb. Ezt ilyen korban nem kéne csinálni! Ez gusztustalan!
-Ha kiröhögted magadat akkor belegondolhatnál az én helyzetembe! Tudod te mitt láttam?! El tudod képzelni milyen sokkot kaptam?!- raktam be  számba egy rágót beszéd közben és folytattam- Nem röhög együttérez!- erre nagy nehezen elhallgatott majd megfogta a derekamat, magához közel húzott és a fülembe búgott.
- Ne aggódj! Akkor majd nem fogod gusztustalannak találni majd amikor te részesülsz ilyen  kényeztetésben. - csak álltam ott ledermedve. Ebben igazva van, csak annyi a különbség a kettő között hogy mi nem 50 évesek vagyunk! Mivwl még mindig csak dermedtem álltam, ezt Harry elkönyvelte sikernek és felnevetett. Megfordult, és épp indult volna ha nem ugrok rá. Mármint ugrottam volna, ha nem hallja meg a hangos trappolásomat felé, és nem kap fel a vállára.
- Hé! Tegyél le! Hallod?! Tegyél már le! - csapkodtam a combját.
- Dehogy raklak! Megyek és megmutatom mindenkinek, hogy a "nagy"- itt elengedett a kezével, csak azért hogy idézőjeleket rajzoljon-Louis Tomlinsont elkapta egy Styles!
- Magasággal nem ér viccelődni! Tegyél le!- csapkodtam megint a combját.
- Nem-nem! Kiviszlek és végigviszlek így a folyosón! Vagy nem! Van egy jobb ötletem!-ezzel fogta magát és kiszaladt a wc-ből rajtam a vállán. Kirohant az udvarra, onnan ki a főutra és onnan egyenesen az ő házukhoz. Úgy, hogy én végig a vállán voltam! A lakásba beérve nem volt otthon náluk senki. Felszaladt az emeletre és berugta az ajtaját. Rádobott az ágyra, szétveszítette a lábamat, befeküdt közé és hevesen csókolni kezdett.......